Vezi mai mult
Vezi mai putin

Urmareste

Modifică dimensiunea fontului:

Athén, szeptember 19./Agerpres/ - A görögországi Lérosz szigetén lévő migránstábor sátrakkal teli udvarán egy tucatnyi újonnan érkezett várja, hogy regisztrálják őket a COVID-19 miatt elrendelt kéthetes karantén után - számol be az AFP az European Data News Hub (EDNH) internetes platformon szeptember 14-én közzétett cikkben.

'Menedékjogot kérhetnek, de csak Görögországra vonatkozóan' - mondja nekik egy fiatal görög köztisztviselő tolmács segítségével, miközben a közelben felfegyverzett rendőrök állnak őrt.

'Ha ezt nem teszik meg, visszaküldik önöket szülőhazájukba' - teszi hozzá a hatósági személy.

Miután a csoport tagjai - főként szomáliai menekültek, köztük több nő, egy csecsemő és egy lábprotézist viselő idős férfi - átesnek a motozáson, lefotózzák őket, ujjlenyomatot vesznek tőlük és alaposan kikérdezik őket.

A 2015 novemberében Párizsban történt merényletek után, amikor a dzsihadisták öngyilkos merényletekben és fegyveres támadásokban 130 embert öltek meg, Görögország az Európai Unió segítségével lépéseket tett biztonságának megerősítésére.

A Szíriában megtervezett merényleteket utólag az Iszlám Állam vállalta fel. Az utolsó életben maradt merénylő pere a múlt héten kezdődött el Franciaországban.

Két merénylő 2015. október 3-án jutott tovább Nyugat-Európa felé a görög Lérosz szigeten keresztül, hamis szír útlevéllel, menekültnek adva ki magát.

Most, hat évvel később, a görög hatóságok azt mondják, lezárták az illegális beutazási útvonalakat.


- Új menekülttáborok, szigorú ellenőrzések -

Filio Kiprizoglou, a léroszi tábor vezetője azt mondja, '100%-ban' biztos abban, hogy ki tudnak szúrni minden potenciális szélsőségest.

"Az eljárások azonnaliak', mondta a táborvezető, aki szerint minden gyanús személyt 'öt perc alatt' ellenőrizni tudnak a görög és az európai biztonsági adatbázisok segítségével.

Az Európai Unió 276 millió eurót (326 millió dollár) folyósított az Égei-tenger szigetein - Lérosz, Leszbosz, Kosz, Számosz és Híosz - kialakítandó új, biztonságosabb táborokra. A bevándorlók zöme ugyanis erre az öt szigetre érkezik a tengeren keresztül, a szomszédos Törökország felől.

A Léroszon levő új menekülttábort, amely jövő hónapban készül el teljes egészében, mágneses kapukkal, röntgenberendezésekkel, biztonsági kamerákkal szerelik fel, mondta Kiprizoglou.

Az európai migránsválság 2015-ös tetőzése óta a görög partokra érkező menedékkérők más uniós országokba történő áttelepítésére vonatkozó eljárásokat is korszerűsítették.

"Amikor a csónak megérkezik az emberekkel, mindegyik személyt külön-külön kell kihallgatni' - jelentette ki Mireille Girard, az ENSZ görögországi menekültügyi képviselője. 'Lehet, hogy egyik-másik nem menekült, de az egyetlen mód, hogy ez kiderüljön, a kihallgatás' - tette hozzá.

Taher, egy fiatal aleppói szír az AFP-nek elmondta, hogy amikor 2016-ban Franciaországba történő áttelepítésére nyújtott be kérést, egy kimerítő, hatórás kihallgatásban volt része francia ügynökökkel, akik azért repültek Görögországba, hogy igénylését felmérjék.


- Megrovás az EU részéről -

"Olyan dolgokat akartak velem beismertetni, amelyeket én soha nem követtem el..., információkat akartak tőlem a szír hadsereg által használt fegyverekről, megkérdezték tőlem, hogy ismertem-e olyan személyt, aki később radikalizálódott. Egy adott ponton már azt sugallták, hogy már jártam Franciaországban, ami egyáltalán nem volt igaz' - nyilatkozta nemrég az AFP-nek.

Taher beutazását Franciaországba végül 'biztonsági okokból' elutasították. Emiatt kénytelen volt Görögországban menedékjogot kérni, amit meg is kapott, és jelenleg tolmácsként dolgozik Athénban.

2016 februárjában az EU "súlyos" hiányosságokat állapított meg Görögország részéről az országba érkező migránsok beáramlásának ellenőrzését illetően.

A több mint egymillió menedékkérő - főként szíriaiak, irakiak és afgánok - ugyanis főként Görögországon keresztül érkezett Európába egy évvel korábban.

Azonban a görög hivatalosságok nagy részét még mindig felháborítják azok a vádak, amelyek szerint 2015-ben, a második világháború óta eltelt időszak legnagyobb migrációs hulláma idején nem őrizték megfelelően Európa határát.

A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) adatai szerint abban az évben több mint 800.000 személy érkezett a kontinensre Görögországon keresztül.

Abban az időszakban az ország még a gazdaságát megbénító hitelek okozta válsággal küzdött.

Zaharoula Tsirigoti nyugalmazott rendőrségi tábornok, aki abban az időben az ország migrációs politikájáért felelt, kifejtette, nem volt elég, hogy a görög államot nemzetközi hitelezői arra kényszerítették, hogy drasztikusan csökkentse a köztisztviselők - különösen a menekültügyekkel foglalkozó személyzet - számát, még az uniós tagállamok is figyelmen kívül hagyták kezdetben a segítségkéréseket.

2015 nyarán naponta akár ezer bevándorló is érkezett a Dodekanészosz-szigetcsoport egyik legkisebb szigete, Lérosz partjaihoz - mesélte Tsirigoti az AFP-nek.

'Az Európai Unió elmarasztalt bennünket, azonban minket senki nem támogatott személyzettel és infrastruktúrával' - mondta a nyugalmazott rendőrnő.

Lérosz szigetén akkoriban egyetlen olyan Eurodac-terminál létezett, amely lehetővé tette a digitális ujjlenyomatok összehasonlítását és lekérdezését, és két napba telt, amíg egy azonosítást végrehajtottak - magyarázta még Tsirigoti.

2015 októberében, néhány nappal azután, hogy a merénylők bejutottak Európába Lérosz szigetén keresztül, Németország egy tucat Eurodac-egységet adományozott Görögországnak, majd más európai országok is követték példáját.

Az elkövetkező években a görög tengeri őrjáratokat a Frontex uniós határvédelmi ügynökség legénységével is megerősítették.
AGERPRES/(RO - szerző: Mariana IONESCU, szerkesztő: Gabriela IONESCU, HU - szerkesztő: VALKAI Krisztina

Conținutul website-ului www.agerpres.ro este destinat exclusiv informării publice. Toate informaţiile publicate pe acest site de către AGERPRES sunt protejate de către dispoziţiile legale incidente. Sunt interzise copierea, reproducerea, recompilarea, modificarea, precum şi orice modalitate de exploatare a conţinutului acestui website. Detalii în secţiunea Condiții de utilizare. Dacă sunteţi interesaţi de preluarea ştirilor AGERPRES, vă rugăm să contactați Departamentul Marketing – marketing@agerpres.ro.

Utilizarea secţiunii Comentarii reprezintă acordul dumneavoastră de a respecta termenii şi condiţiile AGERPRES în ceea ce priveşte publicarea comentariilor pe www.agerpres.ro.

Monitorizare
Setări

DETALII DESPRE TINE

Dacă ai cont gratuit te loghezi cu adresa de email. Pentru a crea un cont gratuit accesează secțiunea “Crează cont”.

Dacă ai cont plătit te loghezi cu username. Pentru a vă crea un cont plătit vă rugăm să contactați:

Dacă nu puteți vizualiza această știre, contactați echipa AGERPRES pentru a vă abona la fluxurile de știri.